Hogyan született meg a Lélektáj
Nem megmondani szeretem, ki vagy. Hanem segíteni abban, hogy ráláss arra, aki már most is ott van benned.
Az asztrológia számomra nem jóslás.
Nem ígéretek gyűjteménye, és nem is gyors válaszok rendszere. Egy nyelv. Egy térkép. Egy mód arra, hogy érthetővé váljon mindaz, amit belül már régóta érzel, csak talán még nem tudtál kimondani.
Sokáig én is azt hittem, hogy az önismeret arról szól, hogyan lehet megjavítani magunkat. Hogyan kellene másnak lenni, többet tudni, jobban működni.
Ma már egészen mást gondolok.
Honnan indult az utam
Az asztrológia éveken át kísért az életemben.
Tanultam, elemeztem, dolgoztam egyéni képletekkel, és közben egyre világosabb lett számomra valami: nem az a legnehezebb, hogy megértsük, mi miért van, hanem az, hogy elfogadjuk, ami van.
A saját életemben is sokszor tapasztaltam, milyen könnyű rossz térképek alapján dönteni. Amikor nem pontos a kép önmagunkról, akkor a döntéseink sem tudnak igazán jó helyre vezetni.
Ebből a tapasztalatból született meg bennem az igény egy másfajta megközelítésre.
Miért született meg a Lélektáj
A Lélektáj nem egy módszer a klasszikus értelemben.
Inkább egy belső világ térképe.
Egy olyan szemlélet, ahol nem az a kérdés, mit kellene megváltoztatnod magadon, hanem az, hogy hol állsz most, és milyen adottságokkal, erőkkel, érzékenységekkel indultál el.
Ebben a tájban:
- a Nap a belső fényed és kiteljesedésed iránya,
- a Hold az érzelmi áramlásod, az otthonosságod,
- a Mars az erőd és az akaratod,
- a Vénusz az a tér, ahol biztonságot és értéket teremtesz, örömöt élsz meg,
- a Merkúr pedig az út, ahogyan gondolkodsz, kapcsolódsz és kommunikálsz.
Ez nem rangsor.
Nem értékítélet.
Nem „jó” vagy „rossz” működés.
Ez egy térkép.
Hogyan dolgozom ma
Ma már nem csak egyéni megoldásokat szeretnék adni az emberek kezébe, hanem érthető kereteket, amelyek segítségével ők maguk tudnak tájékozódni a saját életükben.
Ezért írok.
Ezért készítek munkafüzeteket, online tananyagokat, és ezért tartok olyan programokat, amelyek nem megmondják, mit kell csinálni, hanem kérdéseket adnak.
Hiszek abban, hogy az önismeret akkor működik igazán, ha nem kívülről irányít, hanem belülről rendez.
Neked szól-e ez az út?
Ha inkább térképet szeretnél, mint tanácsot,
ha kérdésekben gondolkodsz, nem kész válaszokban,
ha fontos számodra, hogy a saját ritmusodban haladj,
és nem szeretnél „valakivé válni”,
csak jobban megérkezni önmagadhoz,
akkor jó helyen jársz.
Ez az én világom.
Ha megszólít, szívesen látlak benne.