
Az idő múlása – áldás vagy átok?
Az idő múlása elkerülhetetlen. Bizonyára te is érzed a hatásait. Minden életszakaszunk tele van új kihívásokkal. De vajon ez áldás vagy inkább átok?

Asztrológus, író, önismereti tréner
Cikk megosztása
Minden héten egy kép talál meg. Egy pillanat, ami elindít egy belső beszélgetést. Nem tanít, nem magyaráz, csak meghív: hogy megállj egy percre, és lásd meg, mi mozog benned.
Ezen a héten ez a kép jött szembe velem: egy halvány fényben égő gyertya, körülötte csend. Csak a láng emlékeztet rá, hogy a tűz sosem alszik ki teljesen.
„Minden, ami elég, valami újnak készíti elő a helyet.”
Van, hogy elég/kiég valami bennünk. Egy kapcsolat, egy álom, egy korábbi életszakasz. A Skorpió és a Szaturnusz együtt azt tanítják: nem minden veszteség jelenti a véget, néha az égés maga a megtisztulás. A hamu nem a semmi – a hamu az, ami megmarad, amikor minden más leégett. És ebből a hamuból, ha elég türelemmel várjuk, új élet sarjad.
Talán most is van valami, amit el kell engedned. Nem könnyű, tudom. De ha hagyod, hogy a régi hamuvá váljon, előbb-utóbb megérzed: a fény visszatér.
Ha megérintett ez a kép, engedd, hogy ma egy kicsit elcsendesedj. A tűz utáni csendben kezdődik az új élet.
Ha megérintett ez a kép, szánj pár percet arra, hogy leírod a válaszaidat magadnak. A csend néha jobban gyógyít, mint ezer szó. Az előző heti képet itt találod.

Az idő múlása elkerülhetetlen. Bizonyára te is érzed a hatásait. Minden életszakaszunk tele van új kihívásokkal. De vajon ez áldás vagy inkább átok?

Így alakíthatod a megbánásokat a személyes növekedés és megújulás erőteljes ugrókövévé. Sajnálkozás helyett lépj az önfelfedezés és a kiegyensúlyozottság útjára.