Szaturnusz-szombat – Amire már igent mondok

Minden héten egy kép talál meg. Egy pillanat, ami elindít egy belső beszélgetést. Nem tanít, nem magyaráz, csak meghív: hogy megállj egy percre, és lásd meg, mi mozog benned.

Ezen a héten ez a kép jött szembe velem: egy lány elindult az úton.

„Nem minden döntés hangos. Van, amelyik csendben születik meg, és mégis tart.”

Van egy pont a belső folyamatban, amikor már nem keresel tovább. Nem azért, mert minden kérdés meg lett válaszolva, hanem mert valami belül megérkezett. Ez nem a lelkes „igen”. Nem az impulzus, nem a fellángolás. Ez a Szaturnusz igenje.

Az, amelyik akkor is ott marad, amikor elfáradsz.
Amikor nincs visszajelzés.
Amikor nem tapsol senki.

Ez az energia nem ígér könnyű utat.
Csak azt kérdezi:
– Vállalod-e ezt akkor is, amikor nehéz?
– Kitartasz-e mellette akkor is, amikor nincs azonnali eredmény?

Most, január végén sokaknál már kirajzolódott, mi az, amit nem visz tovább. És ezzel együtt csendesen  megszületett valami, amire már igent lehet mondani.

Lehet, hogy ez:

• egy határ, amit nem lépsz át többé,
• egy irány, amit nem magyarázol tovább,
• egy belső fegyelem, amit magadért tartasz meg.

Ez az igen nem kér bizonyítást. Nem kér megerősítést. Csak jelenlétet.

3 kérdés magadhoz:

1. Mire mondtam már igent akkor is, amikor nem volt könnyű?
2. Mi az, amihez nem lelkesedés, hanem kitartás kell?
3. Mely döntéseim hordoznak valódi súlyt?

Most nem gyors válaszok ideje van. Hanem a tartós igeneké. Ha már kimondtad magadban, az már elég. Most csak tarts ki mellette.

Az előző heti képet itt találod.